Termékekről fejlesztésekről részletesebben.

Beégetés (Cable Cooking)

https://www.thecablecooker.com/

Egy ilyen erősen modifikált Audiodharma Cable Cooker™ – Cable Conditioner szolgáltatja majd a beégetést, a modifikáció azt jelenti, hogy minden alkatrész audiograde minőségűre lett cserélve, a belsőkábelezés a saját tervezés, nagyobb teljesítmény, nagyobb hatásfok. Ami nagyon lényeges, hogy a beégetés után fixálási eljáráson megy és ment eddig is keresztül a kábel, ami azt jelenti, hogy idővel nem veszít a beégetés hatásából, 2015. óta így fixált kábeleim változatlanok! 

http://www.audioexcellenceaz.com/products/audiodharma-cable-cooker-cable-conditioner/

Vélemények tesztek, (…visszafogottabb hatású készülékről íródtak):

http://positive-feedback.com/Issue47/cablecooker.htm

http://www.enjoythemusic.com/magazine/equipment/0404/audioharma.htm

6moons tesztelői rendszeresen használják a kábeltesztek előtt!

http://www.6moons.com/audioreviews2/triodewire/2.html

http://www.6moons.com/audioreviews/sablon4/3.html

http://www.6moons.com/audioreviews/sablon4/1.html

http://jeffsplace.me/wordpress/?p=2490

Dynamic Range Expansion System: Nagyáramú dinamika növelő & demagnetizáló rendszer.

Saját építésű, impulzus beégető rendszer!

Akár 0.001sec. pontossággal beállítható kezelési idő. Szabályozható teljesítmény szinttel a különböző kábelekhez, a legoptimálisabb hatás elérése érdekében.

Miért van szükség a kábelek és készülékek bejáratására, bejáródására? A hangsugárzóknál egyszerű mert vannak mozgó alkatrészek melyeknek "be kell törni" a végleges hangminőség eléréshez, de mi van a statikus állapotú elektronikákkal és kábelekkel.

2015.01.07

A hatásmechanizmus nem ismert, illetve nincs elfogadott egységes elmélet, ami megmagyarázná miért is változik a használat során a kábelek hangja. Sok kábelhez van ajánlás bizonyos beégési időre, ami idő alatt elnyeri “végleges hangját” ezen idő alatt változhat is a hangja. De vajon miért nem változik több idő elteltével és tényleg ez a végleges hangja a kábelnek? Nos sajnos nem.

Az otthoni bejáratás során a kábel optimalizálódása többnyire elég sok tényező függvénye, annak mértéke és iránya, teljesen változó, hogy miért? Az ok kézenfekvő, minden vezetőt nagy energiaszinten és igen széles spektrumban kb. DC-100kHz-ig erősítőnk maximális kivezérlésén kellene otthon használni (nem beszélve arról, hogy ehhez megfelelő erősítő is kell), könnyen belátható, hogy ez normál zenei anyagokkal nem lehetséges, arról nem is beszélve, hogy a készülékek nagy része nem is tudná produkálni akkor sem, ha speciális erre a célre kifejlesztett hang spektrumot használunk, mert egyes eszközök nem képesek ezt maradéktalanul lesugározni. 

Ami ugyanilyen fontos, az az energiaszint melynek mértéke meghatározza a vezetőre gyakorolt hatást, például összekötők esetében egy átlagos forrás kimenetet 2V-4V RMS (csúcsszinten) nézve, egy ideálisan alacsony lezárással is csak pár száz mikroampert fog keresztül hajtani a kábelünkön, ha teljes kivezérlésen megy a zenei anyag! Digitális forrás esetében ez 0dB, mindenki látott már számítógépen grafikus frekvencia kijelzőt, nos ha a kis oszlopok mindegyike maximum van, akkor is csak az említett, igen csekélyke áram folyik át a kábelen. Zenei anyagoknál nyilván ennek is csak a töredéke. Hangsugárzó kábeleknél már lehetne megfelelő energiaszinten optimalizálni, de a sávszélesség miatt megint gondja lenne a hangsugárzóknak mélyfrekvenciákon, aki hallott már teljes kivezérlésen frekvencia sweepet 20Hz-20kHz között, az már 1W-on is igen hangos tud lenni a hangsugárzó érzékenységének függvényében, gondolhatjuk, mi történne DC-100kHz között több tíz watt tejlesítményen a hangsugárzónkkal, meg a lakókörnyezetünkkel (is). Tápkábeleknél, elosztóknál eleve a megfelelő frekvencia sávszélesség nincs meg (érthető okból 50Hz) még ha az energiaszint megoldható is lenne.

A megfelelően széles spektrumú frekvenciakorreláció optimalizáló hatása igen pregnáns, az általam használt “eljárás” szonikus eredménye:

– Megfogottabb és pontosabb lesz a mélytartomány, kiterjedtebb és hangszerszerűbb, közelíti a természetes hangszerhangokhoz.

– Középtartomány sokkal simább lesz, énekhangok karcossága csökken, itt is a természetesség irányába mutat a változás.

– Magastartomány érdessége eltűnik, ahol eddig tüntetett a jelenlétével, az ezután már a múlté. 

– Tér átláthatósága nagymértékben nőhet, sokkal mélyebb és csendesebb hangtérből szólalnak meg a hangszerek, effektusok.

– Lecsengések is természetesebbek lesznek, hosszabban hallhatóak ezáltal a térérzet megnövekszik.

Nehéz megfogalmazni és szétcincálni értelmezhető részekre a hatását, mert összességében a torzítások és az érdesség eltűnésével, nagyon sok pozitív auditív hatás keletkezik egyszerre, csendesebb lesz minden, sötétebb a hangszerek közötti tér, ezáltal önmagában már olyan természetesség következik be, amit nem lehet kábel vagy készülékcserével elérni. Nyilván a szonikus javulás mértéke a kábelektől és a rendszerünktől is függ, kipróbáltuk olcsóbb és high-end kábelekkel és rendszerekben is, az eredmény nagyon pozitív. Ami még fontos, hogy a kábelek hiányosságait nem pótolja, csupán a maximumot hozza ki belőlük! 

Ami nálam a hangminőség javulásának mérték jelzője, az a zenehallgatási kedv mértéke, amin nálam nagyon sokat hozott, nagyjából azt az érzetet hozta, mint amikor az ember éjszaka egyedül, csendben tud zenét hallgatni.

Kiszámoltam nagyjából, hogy egy átlagos napi 8 órás otthoni bejáratással, mondjuk egy Isotek vagy hasonló bejárató lemezzel, az összekötőnket és a hangfalkábelünket (tápkábelt nem tudjuk ezen a módon járatni), mennyi időre lenne szükségünk. Ha csak az időt és a teljesítményt veszem figyelembe, ami még elviselhető otthon, akkor nagyjából 10-30év közötti, hangsúlyoznám napi 8órás járatással, (nem zenehallgatással) kapna csak mennyiségileg olyan igénybevételt, mint amit egy ilyen “kezelés” alatt kap. Zenehallgatással ez nyilván ennek az időnek a többszöröse lenne és a hatás sokkal elmaradna minőségileg, a szűkebb frekvenciasáv és a kisebb jelszintek miatt. Így már számomra is érthetővé vált (eddig nem számolgattam ezt), hogy miért nem halljuk a kábelek hangjának folyamatos javulását az idő múlásával, azért mert ez még intenzív használat esetén is csak évtizedek alatt következne be, átlagos napi 1-2órás használat mellett pedig kijelenthető, hogy soha nem is fog.

Ami még nagyon sokat számított és érdemes megemlíteni, hogy több erre alkalmas gépet is kipróbáltam, márkák említése nélkül, nos igen csak nagy a szórás, az alig hallható változástól a jelentős hatásig, szóval az nem sem elég önmagában ha rendelkezésre áll a nagyobb sávszélesség és teljesítmény.

2015.01.20

Szeretném érzékeltetni, hogy miért van drasztikus hatással a kábelekre a teljes értékű optimalizálás és miért nem lehetséges ezt normál otthoni használattal elérni. Vegyünk egy átlagos forráskészüléket, mely már az alább is említett 2V (RMS) csúcsszintű kimeneti jelet tud produkálni, egy elméleti erősítőt mely 10k ohm bemeneti impedanciával, 200uA (0,0002A) áram fog az összekötőkábelen közlekedni, ha maximális szintű jelet küldünk ki a forrás kimenetén egy bejárató lemezzel vagy mással. Normál zenehallgatásnál kisebb áram folyik át a kábelünkön, ezt ne feledjük.

Ha egy átlagos (új) kábelt veszünk alapul, akkor azt lehet tapasztalni, hogy 100-200 óra használat után már nem változik a hangja jelentősen, ha ezt az időt megszorozzuk az igénybevétellel, akkor kapunk egy 0,0002A x 200h = 0,04 (bejáródási értéket) mely természeteses fiktív és csak viszonyításként szolgál majd. Csak az életszerűség kedvéért, ha egy reálisabb bemeneti impedanciát veszünk alapul (47-50k ohm) akkor 50k ohm-al számolva, ez az érték csak (40uA) 0,00004A x 200h = 0,008 vagyis máris 1/5 értéknél járunk, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejáródási érték = idő, ötszöröződik! Nem véletlen tehát, hogy eltérő környezetben valakinek elég 50óra ahhoz, hogy a kábele már ne változzon, valakinek meg ehhez 200óra vagy még több is kell. A kábel optimalizás során ez az érték a hétköznapi használathoz viszonyítva 3000x-es, persze ez a szorzó 600x-tól fölfelé bármi lehet, mert a viszonyítási alap az életben változó, függ az erősítő bemeneti impedanciájától és a forrás kimeneti jelszintjének maximumától. A bejáratási időhöz még hozzá kell számolni az időt, ami normál esetben ritkán több napi pár óránál, kevesen hagyják 24órára a rendszert üzemben napokon keresztül, ráadásul, mint láthatjuk sokat nem is érne sajnos, mert a véglegeshez közeli állapot eléréséhez, nagyon sok időre lenne szükség. 

Akkor összegezve, egy 72órás optimalizálással egyenlő igénybevételt, otthoni környezetben, átlagos erősítővel, napi 24órás bejárató lemezzel való járatással 72h x 3.000 = 216.000h = 9.000 nap = 24,6 év. Ha csak zenehallgatással járatunk és napi 24 óra helyett csak 8 órával számolunk, stb-stb. akkor nem túlzás azt állítani, hogy a hétköznapi használattal a kábelek nem érik el a képességük maximális szintjét.

A hangfalkábeleket lehet teljesítmény szempontjából a legjobban optimalizálni, itt a sávszélesség az, ami korlátot állít a hangsugárzók miatt, illetve ha nagyon alacsony (40Hz alatti) frekvenciákat is használnánk (nyilván ez is hangsugárzótól függ), akkor csak nagyon kicsi teljesítményen tudnánk ezt megtenni valós környezetben. Tápkábeleknél megint csak az adott készülék áramfelvétele a meghatározó, itt frekvencia sávszélességről nem beszélhetünk, mégis a tápkábelekre ugyanolyan hatással van a bejáródás, mint a jelkábelekre.